...azon gondolkodtam, hogy valami képes vizualizációs dolgot is kellene a lefirkáltak mellé tenni, hátha úgy komplexebb "képet" kap az ember fia, lánya, ha ránéz és lássa :)...ne csak a betűket...esetleg ha van valakinek ötlete, vagy van "képe hozzá", akkor ne habozzon, küldje és felteszem oda, ahová kéri...
...és akkor a negyedikes:
Szétéget
Fura, hogy a Kinaiba indultunk ebédelni amikor elkezdett szakadni az eső
sosem felejtem el, amikor az emeleten a paraván mögött szeretkeztünk
miközben tudtuk, lassan lejár az ebédszünet, és vissza kell mennünk dolgozni,
nem volt esernyőnk, de kint még mindig szakadt az eső így futni kellett.
Nem magyarázkodom, de akkor már tudtam, éreztem, hogy el fogok égni
mert a szakadó eső dacára olyan forró volt a testem, mintha lázas lennék.
Azóta is ha rád gondolok ugyan úgy érzek, mint a legelején, pedig
mindenki azt állítja, hogy meg kell szűnnie, mert a szerelem ilyen.
Hát szerintem meg NEM ! Aki nem érezte, az nem tudja, hogy ez nem szűnik meg
csak azért mert most éppen nem vagyunk együtt, nem szűnik meg akkor sem amikor
mindenki más már rég eltemette. Nem csinál mást csak egyszerűen elindul a
hasam közepe tájáról és szépen csendben teszi a dolgát...SZÉTÉGET...
forrás: innen
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://risingpoetry.blog.hu/api/trackback/id/tr9711987482
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
