Meghaltam
Azt az érzést nem felejtem el,
amikor elhagytál,
ott voltam ruhátlan, meztelen önvalómban, és
már csak arra vártam, hogy az utolsó késszúrást
bevidd, hogy meghaljak mindannak ami eddig voltam.
És így volt, meghaltam - ég veled, ég velem, tényleg nincs tovább
mindannak ami addig voltam - meghaltam:mindannak amit éreztem,
reméltem, szerettem, képzeltem, vágytam, éltem, léteztem.
De valami nem stimmel, ha meghalok ki az aki mindezt most végignézi ?
Hát köszönöm, jó kis mozi volt, vígjáték, dráma, szenvedély
erotika (fülledt és lázas), sport, lazítás. De valami itt maradt.
Itt maradt valami, ami olyan mint a főnix, hamvából feltámadó
újjászülető, egy újabb, jobb verzió ami talán nem más mint az EGY.
Sokan inkább elfekszenek a porba és nem képesek felállni
pedig felállni egyszerűbb és könnyebb, mint fetrengeni, és
a sebeinket nyalogatni. Nem azt mondom, hogy arra nincs
szükség, csak azt, hogy kelj fel és porold le magad.
Hidd el, ha meg tudsz halni mindannak ami vagy,
csak mosoly marad az arcodon, mert minden ami
hamis veled hal meg, s a végén nem marad más
csak az amit mindig is kerestél. Ott van legbelül.
forrás: innen
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.