Te vagy az, ki belém lát,
a kontroll, az emlékmás,
régi idők...,döcögős utazás.

Te vagy az, ki kézen fog,
a vezető, a rendszer, 
a Földön élő,... az igaz EMBER.

Te vagy az, ki felpörget,
az adrenalin, a hullám,
az ernyőm, a deszkám.

Te vagy az, ki felvidít,
a szertelenség a szemben,
a mosoly a kedven.

Te vagy az, ki táncoltat,
a lépéseket formáló,
a ritmus, mely szelíden ringató.

Te vagy az, ki felhevít,
a gyertya viasz a testen,
a szenvedély a lelken.

Te vagy az, ki megnyugtat,
nyúzott plezúron a sebtapasz,
a tablettában  az ágens.

Te vagy az, ki szeret,
a jó szándék, mi széles,
a SZÍV ami szeretni képes.

  (kb.2015-2016)