...
egymás kezét fogva,
a hintaágyon hátradőlve
fénysebességgel száguldottunk
az ismeretlen felé.
egymás kezét fogtuk,
egymás mellett ütünk,
mégis érthetetlen módon
kvantumugrással kezdtünk
távolodni egymástól... 
az a fránya téridő, csak is ő.
csak ő tehet mindenről... 
fittyet hányva mindenre
szakította szét elektronjainkat.
nincs már gravitáció, ami
visszahúzna a hintaágyra,
s nincs már elektromágneses kötés,
ami összekapcsolná agyunk alfa hullámait.
érthetetlen tetted fekete lyukat teremtve
szívta magába boldog pillanatainkat,
esélyt sem adva túlélésnek...
élettelen bolygóként zuhantunk,
pedig a tíz a mínusz sokadikon
különbség végleg eltűnni látszott köztünk.
a végtelen lehetőség közül épp ezt
sikerült megtalálni, és valóságra váltani.
atomokra hasadva ám félmosollyal
arcunkon,  cinikusan konstatálva: 
nem maradt hátra más mint a világűrt
kitöltő sötét anyag és sötét energia.
...
 

forrás: innen

(2016.06.15.)