...
   Forog az élet, forog a dobban,
   az ajtón keresztül nézed, 
   ahogy az emlék az üstfalon
   fel, le, körbe,körbe lépked.
   Színfogóval válogatott álom,
   nem hagy nyomot lelkeden,
   gondolatok fickándoznak,
   szót formálnak nyelveden.

   Forog az élet, forog a dobban,
   szíved mellkasodban mocorog,
   satnya-fakó szürke élmény, 
   Perwollodért toporog.
   Lassan jön a program vége,
   öblíteni kéne már,   
   édes, mocskos őrültséged,
   érzéseid közé állt.

   Forog az élet, forog a dobban,
   rádöbbenve, csalódottan
   volt életed szürke - silány
   hiába aromaterápiás a Silan.
   Még vizes minden, kicsit lucskos,
   kicsit gyűrött, centrifuga csavarja,
   rádöbbensz, te is csak bolond vagy,
   az életed többé semmi sem zavarja.
...

(2018.03.20)

kép forrása: innen