"Receptre kaphatnának szexet a rászorulók Németországban
A németországi Zöld Párt egyik képviselője állt elő azzal az ötlettel, hogy a hatóságok állhatnák a beteg és rászoruló emberek igénybe vett szexuális szolgáltatásait, írja a Time. Ehhez orvosi igazolást kellene bemutatni a szolgáltatás szükségességéről, és bizonyítani, hogy a beteg nem tudja kifizetni a költségeket.
A prostitúció 2002 óta legális az országban, a mostani elképzelés pedig a Hollandiában már működő rendszeren alapulna. Németországban ugyanis egyre több szexmunkás tűnik fel az idősotthonokban, a szolgáltatásaik pedig jót tesznek a bentlakók egészségének.
Az ötletet ugyanakkor nem fogadták kitörő örömmel. A Szociáldemokrata Párt képviselője, Karl Lauterbach például azt mondta, hogy az országnak nincs szüksége arra, hogy fizesse az idősotthonokba járó prostituáltakat, pláne nem receptre.” (Forrás: index.hu)

A pályázatra az alábbi írásommal pályáztam - fenti hírtartalmat átültetve kicsiny magyar valóságunkba.
Íme:

Lámpaoltás előtt

A fiatal lány úgy reszketett a hűvös őszi szélben, mint a szomszédos parkban álló platánfa levelei melyek éppen ugrani készülnek. A SZOT üdülőkre emlékeztető földszintes épület társalgójának kertkapcsolatos teraszán állt, a terasz felett átívelő vázszerkezetről lelógó dekorációkat szemlélte némán, merengve. Nem nézett hátra, mikor meghallotta suta lépteim, ám ahogy melléértem, egy pillanatra összerezzent, libabőrös lett bőre.
- Van kedve gyújtani, kisasszony?
- Végül is, miért ne.
A felé nyújtott Chesterfield dobozából előhúzott egy szálat, melyet filmszínészeket meghazudtolóan próbáltam kipöckölni a papírdobozból.
- Hűvös van már ily késő este, nem gondolja kisasszony?
- Maga is unalmasnak találja ezt a helyet? - nézett egykedvűen az üveg ablak felől átszűrődő mozdulatlan árnyékokra.
- Nem, engem nem a hely vonzott, hogy idejöjjek - próbáltam a magabiztos férfi szerepében tetszelegni - a szolgáltatások no és persze maga miatt vagyok itt - a kisasszony haját félretűrve hajolt a kezemben közben meggyújtott öngyújtó fölé.
- Régóta figyelem kisasszony, megfogott az alakja, a mosolya, az arca, barna szeme - zakómat puha, meztelen vállára helyeztem, miközben füstjét a holdfényében ezüstösen csillogó hajam fölé fújta. Furcsa fél mosollyal arcán, szemeivel ráncos homlokom közepét célozva kérdezte.
- Idős kora ellenére jó megfigyelő, valóban nem ez az első alkalom, hogy itt járok. Nehezen tudom megszokni ezt az új helyzetet. Amúgy mi az, amit kiolvas a szemeimből?
- Kisasszony, maga elveszett, látom, régóta küzd, hogy önmagára leljen, mégis higgye el ez egy nemes szerep. - ebben a pillanatban védekezésképen hátat fordított nekem és így szólt:
- A maga tekintete minden álarcot leolvaszt, más mint a többiek. Legyen kedves, hagyja ezt abba.
- Kérem kisasszony, bocsásson meg, ne vegye sértésnek.
- Oly régóta nem tudom ki is vagyok valójában, hogy is gondolhatja, hogy meg tudja fejteni titkomat? Badarság.
- Nem kell tovább szerepet játszania. Bár tudom, Önnek fontos, hogy a maszk mindig mosolyogjon.
- Nem is ismer engem, azt sem tudja, ki vagyok valójában.
  Fogadjunk, ma maga a soros, ezért bókol veszettül. Magánál van a recept? - újból visszafordult és füstjét az
  arcomba fújta.
- Valóban, elnézését kérem kisasszony. A recept nálam van, nem sokkal ezelőtt nyomta kezembe az otthon vezető.
A lány határozott mozdulattal, petyhüdt izmokkal átszőtt karomba karolt, érezte erős szívverésem, ahogy a testemből áradó melegség átjárja egész testét, együtt indultunk el, a park végében álló zenepavilon felé. Ölembe ülve,  tenyerét ökölbe szorítva karjait nyújtja felém. Meglepettségem nem tudom palástolni. Tenyerét kinyitva két kis tabletta vigyorgott felém.
- Mit gondol kisasszony? A piros vagy a kék tabletta visz a szerelemi mátrixba? - kérdeztem kissé zavartan.
Válasza egy hanyag vállrándítás. Tanácstalan vagyok, mégis inkább a kék tablettát választottam, rábízom magam, valahogy érzem, tudja mit csinál.
Negyed óra elteltével, tinédzser fiatalokat megszégyenítő erotikus Tai Chi gyakorlatokkal bemelegítünk, majd ezt követően a legkülönösebb testgyakorlatok keretében átlapozzuk a Káma-Szútra ide vonatkozó fejezeteit. Egy percig sem szégyenkeztem, azt hiszem a zenepavilon ilyen koncertet fennállása óta még nem élt át.
A romantikus perceim végét egy egészen fura mondat töri meg. A fiatal lány toalettjét igazítva egy mondatot  szegez nekem, az ügyfélszolgálatokon megszokott fanyar egykedvű hidegséggel.
- Itt az idő, most már kérem a receptet. Tudom nehéz elhinni, de igazából csak a vonalkód érdekes. Látja uram, a digitális forradalom hozzánk is betört, okos telefonommal beolvasom a kódot, ez önnek  is ismerős?
- Szabó voltam régen - szóltam, miközben szívem hevesen vert, még jó hogy csak holnapra írták ki az EKG vizsgálatot. Újra húsz évesnek érzem magam, s örülök hogy mindez végre velem is megesett.
- Ma már minden online, és bármennyire furcsa, az OEP csak ez alapján téríti meg a kiadásaimat, a NAV pedig azonnal láthatja a lekönyvelt a bevételt, nekem pedig így telik majd a következő félévi tandíjamra. Hiába, a digitális vállalkozások korszaka hozzánk is beköszöntött.
Bambán figyeltem, ahogy fürge újai a kis elektromos készüléken zongoráznak.
- Azt hiszem, ez nagyon messze áll tőlem, aki a bibéken és porzókon nevelkedett. Íme kisasszony a receptem, remélem a kód nem sérült meg, bár talán Ön jobban látja, hisz nincs rajtam szemüveg.
Egykedvű csippantásokkal jelezte telefon készüléke, hogy az átviteli tranzakciók megtörténtek, az adminisztráció sikeres.Hanyag mozdulattal farzsebébe csúsztatta az eszközt, majd a már megismert fura félmosollyal arcán ismételten belém karolt. Lassú léptekkel a terasz felé navigált, látva, még mindig remegnek lábaim. Alig múltam el épp hetven, és még most is alig hiszem, ilyen volt az első alkalom, amikor e gyönyörű angyalt a doktorunk receptre felírta nekem. A teraszhoz érve a lelógó dekorációk némán figyeltek, ám eközben a parkban lehulló levelek nevetve kacsintottak felénk, fittyet hányva a bent rekedt lakótársak szerdai Bingó partijára.
Lassan visszabotorkálva a szobámba még lámpaoltás előtt, immár csak egy kósza gondolat lengte körbe bearanyozott napomat, elmerengve azon, hogy a jóleső ottlétet követő cigarettát és sört is a hetvenharmadikra az együttlét mellé már receptre kapom.

(2017. február)