...
Hátradőlve életed karosszékében
engedd át magad bevállalt sorsodnak,
lelked mérnökei, szíved Tejútján,
lerágott körmökkel, szanaszét sodródnak.
Az álmoknak nincs szoros határideje,
naptárjaik mindenkinek megosztva,
végtelen üres sor vár benne, csak rád,
szíved bánatát mihamarabb megoldva.
Álmaid nem tudnak szótlanul elhagyni,
Te vagy, ki őket szívből teremtette,
amikor lelked velük eggyé válhat,
az lesz igaz léted valódi kezdete.
...
(2017.09.28)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
