...
Vak voltam szívemmel,
süket is ha szóltál,
szólhatnék színesen,
mutasd hát a formát.
Füledhez magasra
emelhetnéd szívem,
hallhatnád moraját,
tengernyi a kincsem.
Benne a végtelen,
palackba zárva,
elfelejtett titok,
felfedését várja.
Nyisd fel hát szememet,
legyél te, ki bátor,
vezesd a színeket,
legyen szívem bárhol.
...
(2018.01.02)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.