...
Tengerből indult útjára,
nem emlékezett múltjára,
hatalmasat repült az égig,
egy felhőn landolt, majdnem térdig.
Azt hitte megjárta az utat,
emléke elveszett múltban kutat,
a pillanat, mikor tengerből kivált,
mindennapi rutinja után kiált.
De ekkor jött csak a neheze,
kidobta kényelmes fellege,
napfénnyel sebesen suhant,
végül, a Balatonba zuhant.
Sós íze így vált édessé,
keserű mosolya - szélessé,
megérezve a szabadság ízét,
kékre festette átlátszó színét.
Röpke kis időre átérezte,
a külön létet felfedezte,
szenvedélyes képzelettel,
eggyé vált a végtelennel.
A partnak csapódó hullámból
egy csepp magát magasra tolja,
lehet, hogy épp te leszel az,
ki e cseppel majd szomját oltja.
...
(2018.03.22)
kép forrása: innen
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.