...
Sötét kék
fénylő ég,
eltűnő
rideg tél,
felszálló
hűvösség,
cikázó
halvány fény,
Vágyakkal
felásott
érző szív,
reményként
beléje
vetett hit.
Eltévedt
tervekkel
öntözve,
ünnepi
szirmokba
s álomba
öltözve,
ritmusok,
rezgések,
számtalan
véletlen,
ösztönös
érzések,
életlen
képeken,
vallató
szemekbe
égetett
meghitt
nézések.
Szív helyén
elhagyott
álarcok,
éterbe
kiáltott
hallgatag
mondatok,
nem sejtve
mi lehet
a mérték,
külsőség
helyett
megélt
szeretetét
mérték:
Angyalok
a lelkét
elvitelre
kérték.
...
(2018.04.23)
kép forrása: innen
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
