...
Eltűnt a mámor,
a vidám dallam,
csendbe burkolódzott
a gitárszó...
még hallani halkan.
Hangfoszlánnyal telt
a kemény gitártok,
álomban pihen a kotta
s benne lelt -
megfáradt dallamok.
Szétrongyolódott kottából
kiáltanak még hangjegyek,
némelyik közt ott a szünet:
a zenész vágyából -
valós csendet rejtenek.
Elveszett szerelem lóg
egy elpattant húron,
kóborol a pengető is,
mint alvajárók -
egy ismeretlen úton.
Talán lesz aki játszik
majd hiányzó húr nélkül,
pohárba rejtve a kék színt
mely csak közelről látszik,
s benne az élmény - elmélyül.
...
(2018.06.29)
kép forrása: saját
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
