...
A rotor forgása 
méla ütemmel 
hasítja a levegőt, 
a gép már csak 
egy helyben lebeg 
így alkot veled 
közös nevezőt. 
Az eléd táruló 
látvány mesébe illő 
minden liliputi méretű, 
a gondolat, hogy
belehalhatsz - 
tiszavirág életű. 
Vonz a mélység 
egyre jobban húz, 
ugrásra ösztönöz 
tudván, 
a legkisebb hiba is 
darabokra zúz. 
Becsuknád még  
a szemed,  
hogy erőt gyűjts, 
de már nem lehet, 
az elrugaszkodást
követő gyorsuló valóság- 
időtlenséggel karöltve - 
eggyé válik veled. 
Csak csend vesz körül, 
a legnagyobb zaj 
ahogy szíved torkodban dobog, 
az adrenalin füledig ér 
mégis úgy tűnik minden 
lassított felvételen mozog. 
A felhőből kiérve 
nyílik az ernyőd, 
hatalmasat ránt, 
megfeszülnek a zsinórok, 
a zuhanásnak vége - 
de cseppet se bánt. 
Lebegés és ereszkedés 
nem tévesztheted el 
a helyes irányt, 
földet érést követően 
a realitások talaján 
újra két lábbal állsz. 
...

(2018.06.10)

kép forrása: saját