...
este hozzád bújva kiskifliként,
konyhásnéni kezeid ölelésében
kavarogva - omlós, puha szaftos 
egytálételként olvadva össze veled.

éjszaka álmodban szuszogásod hallgatva,
megnyugodva, horkolásod beszippantva, 
ujjammal hajtincseden csavarva egyet
félhomályban fürkészve - álmod vajon mi lehet.

aztán reggel, egy mosolyba bújva
arcod szeplői közé rejtőzve, hogy
mindig gyönyörűnek lásd magad
amikor kócosan a tükörbe nézel.

indulás előtt álmosan kv-m elkészítve,
megkeverve, forrón gőzölögve, - mielőtt
odaadnád, megkóstolva, hogy valóban
finom lett e... akkor érzem igazán
...

 
(nem tudom mikori, de kerestem hozzá egy képet :D)