...
mint nyári fűben árva szúnyogok tánca,
úgy bolyong a sok kib@szott érzelem,
vágyaim szíved előtt állnak sorba,
én pedig öledben fekszem félrészegen.
fájdalomtól oly erősen reszket a szív,
elérkezett a beígért érzelmi ectomia,
ám valami mélyen legbelül újra visszahív,
úgy tűnik, ma nincs kedve gyilkolnia.
nézd, erőre kap, egy csíkot újra (f)elszív,
hangosan dobogva, hevesen szeret,
mint macskaköröm mely hiperaktív,
széthasítva az ártatlan bútorszövetet.
...
(2016.10.13)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://risingpoetry.blog.hu/api/trackback/id/tr711987134
