...
Minden apró pöttye,
megannyi titkot rejt,
lelke, mint puha bőre,
semmit nem felejt.
Aranyra, ezüstre,
nem cserélném soha
tengernyi szeplője,
álomszerű csoda.
Vágymentesen nézni,
gyönyör és dráma,
mint rájönni mennyi,
a csillagok száma.
Bárhogy mesélném,
nem tehetek róla,
elégnék érte,
mint Helené-ért Trója.
...
(2017.11.18)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://risingpoetry.blog.hu/api/trackback/id/tr7713311213
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
