...
Részedként születtem
nem ismerem neved,
felébredve utazom
eggyé válni veled.
Hogy mid vagyok?
Nem tudom,
hidd el nekem.
Hétköznapok mezején
kósza fűszál,
hullámzó fűtengeren.
Szavak erdejében
csendes fa vagyok,
hangomat néma
szél viszi: hallhatod.
Lehetnék mézed,
mit rákensz a kenyérre,
vagy maguk a ráncok
amiket rajzolsz a tenyérre.
Lehetek bármi,
amit csak elképzelhetsz,
csukott szemmel hibáimon
velem együtt nevethetsz.
...
(2018.04.05)
kép forrása: innen
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.