Ez most nem Óz-ról szól

A napokban szóba került az egyik verssel kapcsolatosan a melankolikus jelző...egy kicsit utána olvasgattam Wikipédián, értelmező kézi szótárban és nagyon érdekes dologra lettem figyelmes, nem idézem, csak belinkelem:

M - mint melankólia.

A melankólia anatómiája

Ám, amit saját tapasztalataim és megéléseim mondanak e jelző kapcsán inkább van összefüggésben az egyedülléttel és a magányossággal. Az egészséges érzelmi élethez véleményem szerint hozzátartozik, hogy megtanulunk együtt élni az egyedülléttel, (ez azokra is igaz, akik kapcsolatban élnek, nem feltétlenül kell szinglinek lenni ) elfogadjuk, hogy hol intimitásra vágyunk, hol nagyobb teret szeretnénk magunk körül. A magánynak az egyedüllétnek is megvannak az ajándékai, az egyik például az, hogy megtanulhatjuk tisztelni a szomorúságot, a melankóliát mint az öröm, a derű párját. Hiszen ez is csak energia.

"Az élet mélységeinek megtapasztalása során időnként mély melankólia időszakán megyünk keresztül – van, amikor okkal, máskor ok nélkül. Ilyenkor átéljük a kozmikus magány fájdalmát, és el se tudjuk képzelni, hogy valaha újra boldogok lehetnénk. Ezekben az időszakokban sokat segíthet, ha képesek vagyunk rácsodálkozni az életre és megőrizni kreativitásunkat. A nagy művészet szinte mindig a melankóliából születik, legyen az zene, irodalom, dráma, vagy képzőművészet. Ahhoz, hogy feljussunk a tudat csúcsaira, teret kell engednünk a sötétségnek is magunkban. A kreativitás segít megőrizni a lelki kapcsolatot embertársainkkal. Betekintést engedünk lényünkbe és vigaszt meríthetünk abból, ami ott megszületik".  - Richard Rudd (fordította: Nagy Katalin)

Amit még hozzá fűznék csak annyi, ha tudatosan tudunk ebben az energiában mozogni, mélységeit és magasságait megélni mindkét pólus - azaz az öröm és melankólia között, akkor már csak egy dologra kell figyelnünk, hogy ne azonosuljunk vele.

Akik régebb óta követik az írásaimat, megismerhették Óz-t aki varázsló és a kis Mumpicot. Ám az alábbi vers kifejezetten nem róluk szól, inkább csak arról, milyen is belemerülni a melankóliába mint energiába az általam eddig megismert mélységét bemutatva.

Íme: Ez most nem Óz-ról szól

...
Varázs vesszőt vesztett vén varázsló,
nyúlbogyóval teli csak kalapja,
rossz álomból varázs porát hinti,
a morcosság egyetlen kalandja.
Megborzadva már makacs magánytól -
önmagától áll a múlás elé,
megrémülve, hogy fájhat szabadon -
szavakon lovagol s velük dacol.
Szikes szerelem szétmarta szívét
s egy ócska trükköt rakott helyébe,
mindez fel sem tűnt a varázslónak
a gyászos előadás hevében.
Melankolikus lett mindörökre,
a derűs közönségtől búcsúzik,
réges-régi trükkel szíve helyén
akár az ördöggel is alkuszik.
...

(2018.06.12-13)


Éééésssss...még mindig nincs vége, ugyanis amint befejeztem a gépelést,  akkor eszembe jutott a Bonanza Banzai (Kovács Ákos szövegalkotásával) a: Miért nem írsz soha vidám dalt című szerzeménye (bár nekem Bércesi Robi feldolgozása jobban bejön - végül is lényegtelen) de a szöveges rész pont ide passzol:

magas az ég a folyó fölött
a remény a városból elköltözött
fázik az este, hideg a part
miért nem írsz soha vidám dalt?

mért nem írsz soha vidám dalt?
nálad az öröm az meddig tart?
mindig csak az álom, a szerelem hajt
miért nem írsz soha vidám dalt?

vágyakból építesz templomot
vagy elhagyod, vagy lerombolod
új bánat űz, új fájdalom kell
téged a múló öröm ugye nem érdekel?

miért nem írsz soha vidám dalt?
nálad az öröm az meddig tart?
mindig csak az álom, a szerelem hajt
miért nem írsz soha vidám dalt?

míg körbevesz az értetlen zaj
nem is szólhat másról a dal
számodra más nem létezik
ne válaszolj nekik, ha megkérdezik

miért nem írsz soha vidám dalt?
nálad az öröm az meddig tart?
mindig csak az álom, a szerelem hajt
miért nem írsz soha vidám dalt?
mindig csak az álom, a szerelem hajt
nálad az öröm az eddig tart

A világ legnagyobb csodája a derű, és ennél csak az a nagyobb csoda, hogy a derű a melankóliából él.

Cserna-Szabó András


Na, most van vége :)

A bejegyzés trackback címe:

https://risingpoetry.blog.hu/api/trackback/id/tr8814044584

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Köszöntelek

 

"Kereshetsz vidám perceidben,
 Elrejtve ott vagyok örömödben, 
 Megláthatsz szomorú napjaidban,
 Ott vagyok színtelen sóhajodban"

 

 Rising Poetry - Gróf Tamás

 

 

rp_pajer_vajk_monika.jpg

Egy lehetőség

 

 

Ha hirdetnél vagy reklámoznád
terméked az oldalon, írj bátran:

risingpoetry (kukac) gmail.com


Az oldalon található írások
haszonszerzés céljából
nem másolhatók
!
Médiában történő
megjelenítéshez
a szerző engedélye
szükséges.

(Gróf Tamás)

Kapcsolat: risingpoetry kukac gmail.com
https://www.risingpoetry.hu/

Facebook megosztások

DC - A CSOKOLÁDÉ ÉS ÉN

 

"Már az első találkozás élménnyé válik, ujjaid közt a fekete szépség, ajkaidhoz érve, roppanós külsejével, harapásra csábít. Ajkaidon fekete csókja, éltető erő, legbelső vágyaid ismerő, akár egy csábító szerető. Darabkái nyelveden olvadva, ízlelőbimbóid hullámvasútjára váltottak jegyet, a második falattól végre behunyod a szemed. Elvarázsol egyedi íze, a fellegekbe juttat, behunyt szemeddel látod, nincs más ilyen élmény, ami felkorbácsol és egyben nyugtat. Az utolsó falatka, is lassan elmerül benned, szemed kinyitva a dobozt keresed,  legszívesebben eldugnád mindenki elől, tudva, ez az élmény feledésbe sosem merül."

Éld át a te is a Dantonie Chocolate élményt, egy falat boldogság, csak karnyújtásnyira tőled.

 

bonbon03.jpg

 

 

süti beállítások módosítása