...
Erőt gyűjtesz, padlón fekszel,
vársz egy cseppet, nem cselekszel,
csukott szemmel, arra gondolsz,
cserben hagyott e a sorsod.
Pillanatra elsötétül,
valami bent nagyon készül,
megragad egy erős jobb kéz,
talpra állít: Előre nézz!
Sokan hitték, hogy vesztes vagy,
néhány barátod cserben hagy,
most mégis néznek, hogy mi van,
miközben felállsz, szolidan.
Lassan leporolod magad,
az élet úgyis tovább halad,
arcukról a mosoly lefagy,
hisz' tudod, a válasz TE vagy.
Nincs könnycsepp már a szemedben,
túlélő vagy, e szerepben,
össze rakva darabjaid,
újra rakod alapjaid.
Jöhet az újabb nagy kaland,
végre összeszedted magad,
nincsen semmi nagyképűség,
határ, csak a csillagos ég.
...
(2018.01.07)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.